2017. szeptember 19., kedd

Jurtaszínház Dadán


Hogy mit lehet csinálni egy ilyen esős-szeles hétvégén? Hát jurtaszínházat, mi mást?!:-)

Ahogyan az már lenni szokott, többszöri újratervezés után valósult meg színész barátaink előadása a Szarkafészekben. Először az időpont változott (valamelyiküknek nem volt jó az ezt megelőző hétvége). Most viszont más vendégeink is voltak, így a jurtában kellett aludniuk. Valószínűleg innen jött az ötlet, hogy akkor legyen az előadás a jurtában. Így aztán a Nyugati Terasz Színház helyett Jurtaszínház lett! Ami több ok miatt is igen jó megoldás volt: egyszerűen fantasztikus volt a kerek tér a színházhoz. A viszonylag kis tér miatt pedig egészen személyes lett a hangulat, szó szerint közel kerültünk az előadáshoz, szinte bele. Ebből következően egészen zártkörű lett a dolog, hiszen mindössze két ágy állt rendelkezésre  nézőtérnek. A másik ok pedig az időjárás volt: a szombat esti zivatar igen kellemetlen lett volna, hiszen a nyugati terasz nézőtere az udvar. Nem hiszem, hogy "apró, elhanyagolható körülmény"  volna a szakadó eső, 12 fok a színházi élmény szempontjából.:-)

Az előadás  R.D. Laing: Tényleg szeretsz...? című  művének részleteiből állt össze. Minden szempontból nagy élmény volt: a hely szelleme, különlegessége, a kis közönség/közösség, a derűs légkör, a darab finom humora, iróniája, mindannyiunkat érintő témái,  a színészek nagyszerű játéka, a kinti borongós hideg és a benti lágy, meleg fények kontrasztja, az alkalmat lezáró baráti beszélgetés a nézőket, színészeket ért benyomásokról, érzésekről.

A műsor keretét az alábbi idézet adta (ezzel kezdődött és fejeződött be), amely engem személy szerint nagyon eltalált. Nap, mint nap érzem ezt az emberek között:

"Játszanak. Megjátsszák azt, hogy nem játszanak. 
Ha jelét adom, hogy tudom, hogy játszanak, 
megszegem a szabályokat, és büntetést kapok. 
El kell játszanom velük a játékukat, hogy 
nem tudom, hogy tudom, hogy játszunk."

Természetesen színházi büfé is volt, az etno-romkocsmában.

Színésznek tej???:-)

Nem a szokásos színházi büfékínálat!:-)
(Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez az előző esti vacsora volt a színészbüfében.)
Hívogató fény a jurtából

A közönség gyülekezik. Ezúttal nélkülöznünk kellett a ruhatárat és a jegyszedő nénikéket..-)

Diszkrét fények az előadás előtt
A nézőtér (bal páholy), illetve a "főrendező úr":-)

"Tényleg szeretsz...?"



"Jobb páholy":-)

Az előadás végi  kötetlen beszélgetés: a nézők és a színészek megosztották gondolataikat, benyomásaikat a szokatlan performance kapcsán. 
Színészeink



Egyszóval nagyszerű este volt! Remélem lesz még előadás a Jurtaszínházban!

További történések mifelénk:
Folyik az élet a Szarkafészekben, vendégek jönnek-mennek. És reméljük, hogy mind jól érzik magukat!:-)
Gizi a "kétszemélyes":-)

Futás!:-)


Lassan végéhez ér  a lovaskocsi felújítás is, Drágám sokat dolgozik rajta. Mondjuk muszáj is, mert a jövő hét végén lesz a szüreti felvonulás, ahová már kocsin szeretnénk menni, ahogy az már egy lótulajdonostól elvárható.:-)

Minden alkatrész lefestve, lezsírozva

Száradás
Ha elkészül, természetesen teszek fel képeket a kocsiról.

Gazdaságunkban mindig akadnak különös barátságok. Biztosan emlékeztek rá, hogy Remco Béla Caruso nevű kandúrunknak kutyái voltak. Most a megmaradt futókacsánk (A testvérét elvitte a róka. Megint.) beköltözött Zsuzsikához. Ezzel nem is volna baj, csakhogy nem hajlandó kijönni és folytatni a munkaköri leírásában szereplő tevékenységet, miszerint csigát szedni. Ő hápog  malacnak, a malac visszaröfög, mintha csak társalkodónőt kapott volna. Amúgy a kacsa egyelőre a Gabi névre hallgat, mert nem tudjuk, hogy fiú-e vagy lány, és ezzel névvel bármelyik lehet:-)


Szerencsére sokat van nálunk kisunokánk is, aki fiatal kora ellenére szakmát kezdett el tanulni, elhatározta, hogy kályhás lesz.

Alaposan kipucolom a tisztítónyílást:-)

Azt hiszem, így már jó lesz!:-) Én legalább is már elég koszos vagyok.:-) 


2017. szeptember 3., vasárnap

Szarkafészek a tv-ben! (Frissítve.)


A nyár elején forgatócsoport járt a Szarkafészekben. A Szerelmes földrajz sorozat egyik részében Bozsik Yvette neki kedves helyekre kalauzolva mesél magáról, múltjáról, terveiről. Így jutottak el hozzánk is, ahol a művésznő mindig szívesen látott barát és vendég. A film második felében látható az itt készült felvétel, beszélgetés.

Íme a teljes epizód:

Szerelmes földrajz- Bozsik Yvette
(Katt a linkre.)


Szerelmes földrajz A vidéki lány - Bozsik Yvette
26 perc
Bozsik Yvette táncművész, koreográfus, rendező így vezeti be a Szerelmes földrajz adását:
"Két csodálatos, fontos és meghatározó hely van most az életemben. Az egyik szülővárosom, Szolnok és környéke. Így Tápiószele, ahol gyermekkoromban nevelkedtem, ahol nagyszüleim éltek. A másik hely pedig, ahol mostanában rengeteget dolgozom és amely talán egy új élet kezdete: Kaposvár. És persze még ott van a környékén Kaposdada, ahol sokszor vagyok fiammal, Mirkóval és párommal, Iványi Marcell filmrendező-producerrel. Ő lesz az útitársam. Tíz éve dolgozunk és élünk együtt. Mindenben számíthatok rá. Olyan társ ő, aki emberileg és szakmailag is támaszom.


Ezt a képet drón készítette a Szarkafészekről, csak úgy, mint az alábbi felvételeket is.
Készültek drón felvételek is, amikből összevág Marcell barátunk egy kis filmet, és amelyet közreadunk majd itt is. Addig is legyen egy rövidke rész a Szarkafészekről madártávlatból:

video